A Felsőoktatási és Tudományos Tanács (továbbiakban FTT) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban Ftv.) 113. §, valamint a 68/2006. (III. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban Rendelet) 1.§ (4) bekezdésben foglalt felhatalmazásának megfelelően, szervezeti és működési rendjét jelen szabályzatban (továbbiakban SZMSZ) állapítja meg az alábbiak szerint.
I. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács jogállása, szervezete és adatai
Megnevezés: Felsőoktatási és Tudományos Tanács
Rövidítés: FTT
Jogállás: Az FTT az oktatási és kulturális miniszter (továbbiakban Miniszter) – a felsőoktatás fejlesztési, finanszírozási és kutatás-fejlesztési kérdéseiben – döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő független szakértői testülete.Az FTT – közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül – kiemelkedően közhasznú szervezet. Szervezet: Az FTT szervezetét a Testület és a Titkárság alkotja. Az FTT, mint közhasznú szervezet mellett Felügyelő Bizottság (továbbiakban FB) működik.
Székhely és postacím:
Felsőoktatási és Tudományos Tanács
Oktatási és Kulturális Minisztérium
1055 Budapest, Szalay u. 10-14.
Regisztrációs szám: OH FRKP/73/2006
Telefon: 06 1 269-55-49, 06 1 302-86-03
Fax: 06 1 269-55-59
E-mail cím: ftt@okm.gov.hu (ftt@nefmi.gov.hu)
Internetes honlap címe: www.ftt.hu
II. A Testület létrejötte, tagsága, működése
1. A Testület tagjainak és elnökének megválasztása
Az FTT Testület tagjait (továbbiakban Tag) az Ftv-ben meghatározott szervezetek illetve személyek delegálják. A tagok megbízása 3 évre szól és egy alkalommal meghosszabbítható.A delegálás eljárási rendjét, továbbá az összeférhetetlenségi szabályokat az Ftv. alapján a Rendelet határozza meg.Az eljárás előkészítéséről és lebonyolításáról az FTT főtitkára (továbbiakban Főtitkár) gondoskodik.
Az elnöki megbízásra történő jelöltséghez, az erre pályázó tagnak – a Testület által megszabott követelményeknek megfelelő – elnöki programot kell benyújtania. A benyújtás feltételeiről a Testület az elnökválasztást legalább 30 nappal megelőzően dönt. Valamennyi elnöki programot legkésőbb az elnökválasztó ülést megelőző 8 nappal el kell juttatni a tagokhoz.
Amennyiben a Tag tagsági viszonya – mandátumának lejárta előtt – valamely okból megszűnik, a Testületbe helyére kerülő póttag (illetve ha jogszabály új tag megválasztását rendeli el, az új delegált) megbízásáról, vagy szükség esetén az új tag megválasztásának előkészítéséről a főtitkár gondoskodik. Ha az elnök (a továbbiakban Elnök) tagsági viszonya megszűnik, a Főtitkár jogosult a Testületet összehívni.
2. Összeférhetetlenségi szabályok
Amennyiben az Elnök valamely taggal kapcsolatos összeférhetetlenségről tudomást szerez, és annak valódiságáról meggyőződött, haladéktalanul írásban felszólítja a Tagot annak megszűntetésére. Amennyiben erre a jogszabályban meghatározottaknak megfelelően nem kerül sor, a határidő lejárta után a Miniszternél kezdeményezi a Tag felmentését.
A megbízás visszavonásának kezdeményezéséről, illetve a visszavonásról az Elnök – a döntést követő 8 napon belül – levélben tájékoztatja a Testületet, az érintettet, valamint az őt megválasztó testületet, vagy az őt delegáló minisztert.
3. A Tagok jogai
- Szavazati joggal részt vesznek a Testület ülésein, és tanácskozási joggal vehetnek részt az FTT bármely bizottsága (a továbbiakban Bizottság) ülésein;
· testületi tagságukkal összefüggő munkájukhoz – az adott kereteken belül – igénybe vehetik a Titkárság szakmai segítségét;
- információt kérhetnek és kaphatnak az FTT-vel kapcsolatos bármely kérdésben az Elnöktől, a Bizottság vezetőjétől, vagy a Titkárságtól;
- az ülés napirendi javaslatához további napirendi pontot javasolhatnak, részt vehetnek a Testület elé kerülő egyes előterjesztések kidolgozásában, a napirendi pontokhoz önálló előterjesztést készíthetnek, javaslatot, észrevételt, kiegészítést terjeszthetnek elő;
- az Elnök megbízása alapján képviselhetik a Testületet különböző testületek, szervezetek ülésein, illetve rendezvényein.
4. A Tagok kötelességei:
· A Tagok kötelesek részt venni Testület ülésein, a Testület véleményének, állásfoglalásainak, javaslatainak kialakításában, határozatainak meghozatalában;
· a Testület, illetve az Elnök felkérésére, szakterületét érintő tárgyban szakvéleményt, állásfoglalás-tervezetet, határozati javaslatot készíteni;
- rendszeres elérhetőségére vonatkozóan (e-mail, telefon, fax, postacím), vagy annak megváltozásáról, a Titkárságot tájékoztatni;
· amennyiben az ülésen való részvételük akadályba ütközik, vagy a vállalt feladatot határidőre nem tudják teljesíteni, erről – a Titkárság útján – az Elnököt előzetesen, legalább 3 nappal korábban, kötelesek értesíteni.
5. A Testület ülése
A Testület – előzetes döntése alapján – rendes üléseit az adott hónap előre meghatározott napján, azonos időpontban tartja. Ez a hagyományoknak megfelelően a hónap második szerdája 10-13 óra között.
Ettől az időponttól kivételes esetben, megfelelő indokkal az Elnök eltérhet, vagy a két rendes ülés közötti időszakban rendkívüli ülést hívhat össze.
Az Elnök köteles rendkívüli ülést összehívni, ha a Miniszter, a Bizottság, az FB, vagy a tagok több mint fele napirend megjelölésével, írásos előterjesztés csatolásával kéri. (lásd. 9. pont)
6. Az ülés előkészítése
A Testület üléseinek tervezett napirendjét, az ülések előkészítése kapcsán esedékes szakmai feladatokat, azok ütemezését, elvégzésének módját, feltételeit, a résztvevők személyét az Elnök – a Főtitkárral egyeztetve – határozza meg.
Az ülésre előterjesztést a Miniszter, a Miniszter felhatalmazása alapján az OKM más illetékes szervezeti egységének vezetője, az Elnök, a Bizottság, vagy a Tag terjeszthet be.
Az ülés napirendjére kerülő témák előterjesztéseit írásos formában az Elnökhöz – a Titkárság útján – kell eljuttatni.
A Testület állásfoglalását igénylő kérdésekben az előterjesztéshez indoklást és határozati javaslatot kell csatolni, amelyről az előterjesztőnek kell gondoskodnia.
Az egyes előterjesztéseken szerepelnie kell az előterjesztő nevének, az előterjesztés dátumának és - amennyiben az anyagnak több változata van - a változat számának is.
A felsőoktatási intézmények vagy más külső szervezetek, testületek által kezdeményezett napirendek az Elnök útján terjeszthetők elő, aki előzetesen a szükséges tartalmi és formai egyeztetéseket lefolytatja és – a Titkárság közreműködésével – gondoskodik a megfelelő szakmai előkészítésről.
A tárgyalást közvetlenül megelőzően, a helyszínen kiosztott anyag alapján napirend csak kivételesen, indokolt esetben, a Testület hozzájárulásával tárgyalható.
Az ülésre esetenként meghívottak azt az előterjesztést kapják meg, amely napirendi pont tárgyalásához meghívást kaptak.
Az ülés előkészítésének és lebonyolításának megfelelő feltételeiről az Elnök a Titkárság útján gondoskodik.
7. Az ülés összehívása
A Testület ülését az Elnök hívja össze (az alakuló ülést és az akadályoztatás esetét kivéve).
Az ülésre az állandó meghívottakon túl, az Elnök meghívhat bárkit, akinek személyére a Miniszter, a Testület tagjai, vagy a Bizottság vezetője előzetesen javaslatot tesznek, illetve akinek részvételét indokoltnak ítéli.
Az ülés összehívására a Titkárság közreműködésével elkészített írásos meghívó szolgál, amelyet a Titkárság juttat el az érintettekhez.
Az írásos meghívót a Titkárság legkésőbb az ülést megelőző 8. napon küldi meg a tagokhoz és a meghívottakhoz a megfelelő elektronikus, vagy nyomtatott formában. Az elküldés módjáról a címzetteket tájékoztatni kell.
A meghívó tartalmazza az ülés pontos időpontját, helyét, a napirendi javaslatot, az előterjesztők nevét, és tájékoztatást az előterjesztésekről.
Amennyiben a meghívott nem a meghívóval együtt kapja meg az előterjesztést vagy a tájékoztató anyagot, úgy meg kell jelölni a hozzájutás módját és időpontját.
Az elektronikusan rendelkezésre álló anyagokat a Titkárság e-mail útján, vagy – az ezt a lehetőséget meghaladó terjedelem esetén – CD-n küldi ki.
8. Az ülés vezetése
Az ülést (az alakuló ülés kivételével) az Elnök, akadályoztatása esetén az általa felkért – ennek hiányában a Testület által megbízott – Tag vezeti. Ez utóbbi felkéréséről a Főtitkár gondoskodik. Az Elnök az egyes napirendi pontok tárgyalására fordítható időt a Testület véleményének kikérésével, előre meghatározhatja és a hozzászólások időtartamát limitálhatja. Időtúllépés esetén a téma tárgyalását lezárhatja, illetve megvonhatja a szót.
9. A határozathozatal
A Testület az egyes előterjesztésekről alkotott véleményét, javaslatait, állásfoglalásait, a FTT-re vonatkozó döntéseit határozatban rögzíti.
A Testület akkor határozatképes, ha legalább a Tagok fele, azaz legalább 10 Tag jelen van. Az Elnök személyére vonatkozó javaslattételkor, a határozatképességhez legalább kétharmados jelenlét, azaz 13 Tag jelenléte szükséges.
Az SZMSZ elfogadásához, valamint módosításához legalább a Tagok kétharmados többségére, azaz 13 „igen” szavazatra, az Elnök megválasztásához a Tagok több mint felének, azaz legalább 10 Tagnak, egyéb ügyekben a jelenlévő tagok többségének, minimálisan 6 Tagnak „igen” szavazatára van szükség.
A határozatképtelenség miatt elmaradt napirendi pont megtárgyalására, az ülést követő 8 napon belül rendkívüli ülést kell összehívni, feltéve, hogy a napirendi pont jellege (pl. határidő, stb.) nem teszi lehetővé a következő rendes ülésen történő megtárgyalást vagy az írásban történő szavazást.
A Testület nyílt szavazással határoz kivéve, ahol a jogszabály vagy az SZMSZ ettől eltérően rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
A határozathozatal „igen”, vagy „nem” szavazattal történik.
Olyan ügyekben, ahol a döntéshez szakmai indoklás szükséges nem tartható titkos szavazás.
Kivételes esetekben – amennyiben a kérdés természete megengedi, és igen, vagy nem választásával eldönthető – a szavazás írásos formában is történhet (postai úton, faxon, vagy e-mail útján), amelyről az Elnök megbízása alapján, a Főtitkár gondoskodik.
A szokásostól eltérő jelölés és szavazás módjáról a szavazást megelőzően az Elnök, vagy a Tag javaslata alapján, a Testület határoz.
A Tag kérheti annak – a határozatban való – rögzítését, hogy „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavazott.
Igény esetén kisebbségi vélemény is megfogalmazható, amelyet bármely Tag kezdeményezhet.
Kisebbségi vélemény csak írásos formában nyújtható be az Elnökhöz. A kisebbségi véleményt, a szavazatarány megjelölésével a többségi határozathoz kell csatolni.
A javaslat akkor minősül kisebbségi véleménynek, ha a többségi határozatot elutasítóknak legalább fele támogatja azt. Ettől eltérő esetben, a határozattól eltérő vélemény az emlékeztetőhöz csatolható.
A határozatokat minden esetben írásba kell foglalni, valamint megfelelő, évenként kezdődő sorszámmal ellátni, és a sorszámon belül a határozathozatal dátumát és a szavazatarányt feltüntetni.
A határozatot és az indoklást az Elnök állítja össze.
A határozati javaslathoz az előterjesztő köteles indoklást csatolni.
A határozat szövegét a Testületnek az ülésen vagy utólag, írásos szavazással jóvá kell hagynia.
A határozatot el kell juttatni a Miniszterhez, a tárgyban illetékes szakállamtitkárhoz, valamint a tárgyban érintettekhez. Az érintettek körét az elnök állapítja meg.
A határozatokról az FTT nyilvántartást vezet, amelyből a döntés tartalma, időpontja, hatálya, valamint a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.
10. Az emlékeztető
Az ülésről a Titkárság emlékeztetőt készít, amelyet az ülés elnöke hagy jóvá.
A jóváhagyott emlékeztetőt a Tagok és állandó meghívottak legkésőbb a következő ülés anyagával kapják meg.
Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az ülés időpontját, résztvevői névsort az aláírt jelenléti ív szerint, a napirendet, az előterjesztők nevét, a határozatok szövegét, a napirend tárgyalásán elhangzottak rövid, tömör összefoglalását, az emlékeztető készítőjének nevét és a jóváhagyást.
Az emlékeztetőt meg kell küldeni a Miniszternek, a tárgyban illetékes szakállamtitkárnak, a napirend előterjesztőjének, továbbá az Elnök által meghatározott személyeknek, szervezeteknek, valamint az érintetteknek.
Az emlékeztetőhöz a következő ülésen a résztvevők megjegyzést tehetnek. Indokolt esetben lehetőség van korrekcióra. A korrekció szövegét írásos formában lehet benyújtani az elnökhöz, azt a Testületnek meg kell erősítenie. A korrekciót meg kell küldeni ugyanazon körnek, akik az emlékeztetőt kapták.
A Tag vagy a tanácskozási joggal meghívott kérheti az egyes napirendekkel kapcsolatos véleményének az emlékeztetőhöz csatolását, amennyiben azt előzetesen, az ülés időtartamán belül, vagy közvetlenül azt követően, írásos formában az Elnökhöz eljuttatja.
III. Az Elnök
Az Elnök az FTT vezetője-, és képviselőjeként – jelen SZMSZ által szabályozott módon – dönt minden olyan, az FTT tevékenységével összefüggő kérdésben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.
Külső szervek és a nyilvánosság előtt személyesen, vagy megbízottján keresztül képviseli a FTT-t.
Közvetlenül irányítja a Főtitkár munkáját.
A Testület két ülése közötti időszakban – indokolt esetben – véleményt nyilváníthat, állásfoglalást alakíthat ki egyes, az FTT feladatkörébe tartozó tárgykörben. Erről a Testületet legkésőbb a következő ülésen köteles tájékoztatni.
Folyamatos kapcsolatot tart a Miniszterrel, az FTT tevékenységében érintett más állami vezetőkkel, a delegáló testületek vezetőivel, valamint a delegáló miniszterek megbízott képviselőivel.
IV. Az FTT bizottságai
1. Általános szabályok
Az FTT feladatkörén belül a Testület, a Tag, vagy az Elnök meghatározott feladat ellátására, meghatározott időszakra szakértői bizottságok, munkacsoportok (továbbiakban együttesen Bizottság) létrehozását, szakértők megbízását kezdeményezheti a részletes feladat, a személyek és a működés várható időtartamának megjelölésével.
A Bizottság létrehozásáról az Elnök – a FTT éves költségvetésének kereteit figyelembe véve – a Főtitkárral egyeztetve dönt. A döntés előtt kikéri a Testület véleményét, a döntésről a Testületet tájékoztatja.
Szakértői megbízásokkal összefüggő döntéseiről az Elnök a Testületet tájékoztatja. Nagyobb, az FTT éves költségvetési támogatásának öt százalékát meghaladó megbízás esetén az Elnök a döntést megelőzően kikéri a Testület véleményét.
A megbízásokkal kapcsolatban felmerülő adminisztrációs, szervezési, gazdálkodási feladatokat az Elnök – tekintettel a rendelkezésre álló anyagi, tárgy és személyi feltételekre – a Főtitkárral közösen határozza meg, a végrehajtásért a Főtitkár felel.
A Bizottságot az Elnök a megbízatás lejárta előtt is megszüntetheti, amennyiben nem végzi megfelelően feladatát, vagy a feladat valamilyen oknál fogva aktualitását veszti. A döntés előtt erről ki kell kérnie a Testület véleményét.
A Bizottság megszüntetésére a Testület, a Bizottság, annak tagja, vagy vezetője is javaslatot tehet az Elnöknek, megfelelő indoklással.
2. A Bizottság feladata
A Bizottság feladata az FTT tevékenységének segítése, különösen a Testület határozatainak (vélemények, állásfoglalások, javaslatok) szakmai előkészítése, a Bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztések véleményezése, szakértői anyagok kidolgozása.
A Bizottság feladatkörét az egyes előterjesztések, tárgyalandó napirendek tekintetében az Elnök határozza meg.
A Bizottság az előírt határidőre megtárgyalja, elkészíti azon előterjesztéseket, vagy állásfoglalást hoz azon előterjesztésekről, amelyekben – az Elnök döntése alapján – a Testület határozatához bizottsági állásfoglalás szükséges; továbbá megtárgyal, véleményez, illetve javaslatot tesz azokban az ügyekben, amelyekben az Elnöktől megbízást kapott.
A Bizottság feladata tekintetésben a Testület javaslatot tehet az Elnöknek.
3. A Bizottság működése
Működési rendjét a Bizottság maga határozza meg, azt az elnöknek, vagy az elnök megbízása alapján a főtitkárnak jóvá kell hagynia.
V. A szakértői névjegyzék
Az FTT szakértői névjegyzéket (a továbbiakban Névjegyzék) hozhat létre.
A Névjegyzékre azon személyek kerülhetnek, akik rendelkeznek az FTT tevékenységével összefüggő valamely speciális szakértelemmel, és vállalják, hogy felkérés esetén az egyes előterjesztésekről szakvéleményt készítenek, vagy meghatározott tárgyban szakértői anyagokat készítenek.
A Névjegyzékre történő felvétel pályázat alapján történik. A pályázati feltételekről, a pályázatok kiírásáról, az Elnök javaslatára a Testület dönt. A pályázat kiírásáról a Főtitkár gondoskodik.
Egyedi szakértői megbízásoknál és a bizottságok tagjainak felkérésekor elsősorban a Névjegyzéken szereplő szakértőket kell számításba venni.
A Névjegyzék kezeléséről és nyilvánosságra hozataláról a Titkárság gondoskodik.
A Névjegyzéket és változásait, a pályázati feltételeket az FTT honlapján közzé kell tenni.
VI. A Titkárság
1. A Titkárság szervezete
A Titkárság szervezeti felépítését jelen SZMSZ az alábbiakban határozza meg.
Vezetői megbízatású alkalmazottak: főtitkár, főtitkár helyettes.
Alkalmazottak: szakmai referens, titkárnő-gazdasági előadó, titkárnő-bérszámfejtő.
3. A Titkárság feladatai
A Titkárság a vonatkozó jogszabályokban, jelen SZMSZ-ben, a Gazdálkodási Szabályzatban és az egyes munkaköri leírásokban foglaltaknak megfelelően, az Elnök iránymutatásainak figyelembevételével, a Főtitkár közvetlen irányításával végzi feladatait.
A Titkárság alkalmazottainak munkaköri leírását az Elnök a Főtitkárral egyeztetve határozza meg. Amennyiben az Elnök a Főtitkárra ruházza a munkáltatói jogkört, úgy a munkaköri leírásokat a Főtitkár az Elnökkel egyetértésben határozza meg.
Valamennyi, az FTT döntéseit, valamint működéséhez kötődő információt és anyagot a Titkárság kezel és juttat el az érintettekhez. A kapcsolattartás formájáról az Elnök és a Főtitkár döntése szerint egyeztet az érintettekkel és a lehetőségekhez képest, figyelembe veszi igényeiket.
Az FTT irataiba való betekintés előzetes írásbeli bejelentésre, a Főtitkárral egyeztetett módon történhet. Az iratokba való betekintésre csak a Titkárság alkalmazottjának jelenlétében kerülhet sor. Kérésre az iratokról a Titkárság – költségtérítés ellenében – másolatot készít.
A Titkárság folyamatosan tájékoztatást nyújt az Elnöknek, a Testület és a Bizottság tagjainak, az FTT-t érintő valamennyi változásról.
Az FTT valamennyi rendezvényének megszervezése, az FTT által kiadott kiadvány elkészítése, megjelentetése az Elnök döntése alapján, a Főtitkárral való egyeztetés mellett, a Titkárság közreműködésével történik.
A Főtitkár az Elnökkel egyetértésben, az FTT munkájában érdekelt intézmények, szervezetek képviselőivel, meghatározott rendszerességgel, vagy szükség szerint egyeztetést kezdeményez és szervez.
4. A Főtitkár feladatai, felelőssége, jogköre
A Főtitkár az Elnök iránymutatásával, a vele való folyamatos egyeztetés mellett irányítja a Titkárság munkáját.
Az FTT tevékenységi körén belül – az SZMSZ rendelkezései szerint – részt vesz az Elnök döntéseinek előkészítésében.
Felelős az Elnök és a Testület szakmai, ügyviteli, gazdálkodással összefüggő döntéseinek végrehajtásáért, a jogszabályok betartásáért, a Titkárság koordinációs, szervezési, ügyviteli, adminisztrációs, gazdálkodási feladatainak végrehajtásáért.
Gyakorolja az Elnök által leadott gazdálkodási és munkáltatói jogokat.
5. Az FTT honlapja
A Testület határozatairól, személyi összetételéről, a rá vonatkozó szabályokról, valamint az FTT-vel kapcsolatos más információkról az FTT honlapja ad tájékoztatást.
A honlap szerkesztése az Elnök és a Főtitkár döntése szerint történik.
VII. A Felügyelő Bizottság
Az FB alakuló ülésének összehívásáról, vezetéséről az Elnök a Titkárság közreműködésével gondoskodik. Az FB alakuló ülésen választja meg elnökét.
Az FB ügyrendjét maga készíti, és fogadja el. Az elfogadás előtt – a Titkárság tevékenységét érintő pontok tekintetében – az Elnökkel és a Főtitkárral egyeztet.
Az FB tevékenysége kapcsán szükséges iratokat az FB elnöke készíti, és az FB hagyja jóvá. Ehhez a Titkárság adminisztrációs tevékenységét igénybe veheti.
VIII. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés
A FTT éves beszámolóját és a közhasznúsági jelentést a Főtitkár, illetve a Titkárság közreműködésével az Elnök állítja össze, véleményezteti az FB-vel és terjeszti a Testület elé, a tárgyévet követő év első ülésén.
Az éves beszámolót és közhasznúsági jelentést – az elfogadást követő 8 napon belül meg kell küldeni a Tagot delegáló testületeknek, minisztereknek és az FTT honlapján közzé kell tenni.
IX. Az FTT gazdálkodása
1. Általános szabályok
Az FTT valamennyi gazdálkodással összefüggő feladatát az Elnök – az Elnök által leadott gazdálkodási jogkör esetén a Főtitkár – döntéseinek megfelelően, a Titkárság látja el. A feladatok ellátásáért a Főtitkár felel.
Az FTT gazdálkodásának részletes szabályairól – a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – Gazdálkodási Szabályzatot készít, amelyet a Főtitkár az Elnökkel egyetértésben készít elő és a Testület hagy jóvá.
A munkaügyi és bérszámfejtési feladatok intézését a Főtitkár irányítja.
2. Díjazás
Az FTT tagja – a vonatkozó jogszabályban meghatározott mértékű – ülésenkénti tiszteletdíjban részesül. Abban az esetben, ha a napirendi pontok legalább felének megtárgyalásakor nem volt jelen, és a határozathozatalban nem vett részt (kivéve a személyes érintettség miatti távolmaradás) a tiszteletdíj kifizetését az Elnök megtagadja.
Az Elnök – a vonatkozó jogszabályban meghatározott mértékű – havonkénti tiszteletdíjban részesül. Az Elnök személyét érintő – a tiszteletdíjon és a rendszeres költségtérítésen kívüli –kifizetésekről a Testületet tájékozatni kell.
A Tagok tiszteletdíjának és az FB tagjai megbízási díjának kifizetéséről – a keretek rendelkezésre állásának függvényében – a Főtitkár félévenként, az Elnök tiszteletdíjának kifizetéséről havonta intézkedik.
A tiszteletdíjak kifizetése banki átutalással történik.
Az ülésekhez kötött tiszteletdíjak kifizetéséhez az aláírt, és az Elnök által igazolt jelenléti ív szolgál bizonylatként.
Az egyes szakértők és bírálók megbízás alapján eseti szakértői, illetve bírálati díjban részesülnek. A megbízási díj mértékét a munka jellege, mennyisége és a ráfordítandó idő függvényében az Elnök – a Főtitkárral egyeztetve – esetenként határozza meg.
Az egyes szakértői megbízások díjazásánál a professzori garantált havi bér 75%-a feletti összeg esetében az Elnöknek tájékoztatnia kell a Testületet.
A Bizottság tagjainak díjazása, az eseti szakértőével azonos rendben történik.
A kifizetések alapját képező teljesítés-igazolásokat – az Elnök felhatalmazása alapján – a Főtitkár állítja ki.
3. Költségtérítés
A FTT, illetve a Bizottságok ülésének helyszínére más helységből utazó testületi és bizottsági tagok részére – amennyiben azt igényli – utazási költségtérítés jár, az alábbiak szerint:
· főszabályként amennyiben a testületi, bizottsági ülés helyszíne és a Tag, bizottsági tag állandó lakóhelye vagy munkahelye eltér, továbbá indokolt esetben más helységtől az ülés helyszínének településéig történő utazás esetében,
· első osztályú (IC), teljes árú, MÁV menetdíj; bizonylat a vonatjegy és az elnök által leigazolt jelenléti ív,
· gépkocsi igénybevétele esetén első osztályú teljes árú MÁV menetdíjnak megfelelő összeg; bizonylat a kiküldetési rendelvény, és az elnök által leigazolt jelenléti ív,
A kifizetésre a Titkárság közreműködésével, az ülés befejezését követően kerülhet sor.
Egyéb esetekben a költségtérítésről az Elnök, a Főtitkár egyetértésével dönthet.
X. Záró rendelkezések
Jelen SZMSZ a Testület 11/2007/6/14 számú határozatában elfogadott, a minisztérium észrevételeinek figyelembevételével módosított változata. Jelen SZMSZ-t a Testület 2008. február 13-i ülésén, elfogadta.
Budapest, 2008……
|
Dr. Mang Béla
elnök
|
Jóváhagyta:
|
Dr. Hiller István
miniszter
|